A klímaberendezés ma már nem számít luxuscikknek, sokkal inkább egy alapvető háztartási eszközzé vált, amely a nyári kánikulában elviselhetőbbé, a téli átmeneti időszakban pedig melegebbé teszi otthonunkat. A piac azonban telített, a választék óriási, és a laikus vásárló könnyen elveszhet a különböző márkák, típusok, teljesítményadatok és a hangzatos, de gyakran érthetetlen műszaki kifejezések tengerében. Az „olcsóbb legyen” elve itt hatványozottan téves döntéshez vezethet, hiszen egy rosszul megválasztott, alul- vagy felülméretezett klíma nemcsak hogy nem fogja megfelelően ellátni a feladatát, de a vártnál jóval magasabb villanyszámlát és folyamatos bosszúságot okozhat.
A legfontosabb lépés: A megfelelő teljesítmény meghatározása
A klímaválasztás alfája és ómegája a megfelelő hűtő- és fűtőteljesítmény kiválasztása. A teljesítményt kilowattban (kW) adják meg, és azt mutatja, hogy a készülék mennyi hőenergiát képes elvonni (hűtés) vagy leadni (fűtés) egy óra alatt. A leggyakoribb hiba, amit a vásárlók elkövetnek, az alulméretezés. Egy, a helyiség méretéhez képest túl kicsi teljesítményű klíma folyamatosan, maximális fordulaton fog működni, mégsem lesz képes lehűteni vagy felfűteni a teret a kívánt hőmérsékletre. Ez nemcsak kellemetlen, de a folyamatos csúcson járatás miatt a készülék élettartama is lerövidül, a fogyasztása pedig az egekbe szökik. A másik véglet, a túlméretezés sem ideális. Egy túl nagy teljesítményű klíma gyorsan lehűti a levegőt, majd lekapcsol. Ez a gyakori ki-be kapcsolgatás szintén rendkívül energiaigényes, és a kompresszort is jobban megterheli. Ráadásul a gyors hűtés miatt a készüléknek nincs ideje a levegő páratartalmát is hatékonyan csökkenteni, ami nyirkos, kellemetlen érzetet eredményezhet. A cél tehát az optimális méret megtalálása, amely hatékonyan, de nem túl gyorsan éri el és tartja a beállított hőmérsékletet.
A teljesítményigény meghatározásához egy általános ökölszabály szerint 10 négyzetméterenként körülbelül 1 kW hűtőteljesítménnyel lehet számolni, átlagos belmagasság mellett. Ez azonban csak egy durva becslés. A pontos teljesítményszükségletet számos egyéb tényező is befolyásolja, mint például a helyiség tájolása (egy déli fekvésű, nagy ablakos szoba sokkal jobban felmelegszik), a nyílászárók mérete és minősége, a külső falak hőszigetelése, a tető típusa (egy lapostető alatt sokkal melegebb van), valamint a helyiségben tartózkodó személyek és hőtermelő elektromos eszközök száma.
A legbölcsebb döntés, ha a pontos teljesítmény meghatározását klímaszerelő szakemberre bízzuk. Egy tapasztalt szakember a helyszíni felmérés során minden releváns tényezőt figyelembe vesz, illetve pontosan kiszámolja, hogy az adott helyiségbe mekkora teljesítményű készülékre van szükség. Ez a néhány ezer forintos felmérési díj a legjobb befektetés a folyamat elején, hiszen garantálja, hogy a kiválasztott klíma valóban hatékonyan és gazdaságosan fog működni, elkerülve a rossz méretválasztásból adódó későbbi problémákat és a magasabb villanyszámlát.
Energiahatékonyság: a SEER és SCOP értékek útvesztőjében
A klímaberendezés jelentős energiafogyasztó lehet, ezért a választásnál kulcsfontosságú szempont a készülék energiahatékonysága. Ezt a modern klímákon az energiacímkén található SEER és SCOP értékek mutatják meg. A régi, egyszerű A, B, C kategóriás besorolást egy sokkal informatívabb, szezonális hatékonyságot mutató rendszer váltotta fel. Ezek az értékek már nemcsak egyetlen, optimális működési ponton mérik a hatékonyságot, hanem egy egész szezont szimulálva, különböző külső hőmérsékletek mellett vizsgálják a készülék fogyasztását, így sokkal reálisabb képet adnak a valós működésről.
A SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio), azaz a szezonális hűtési hatásfok azt mutatja meg, hogy a klíma a hűtési szezon alatt 1 kW elektromos energia felhasználásával hány kW hűtési energiát képes előállítani. Minél magasabb a SEER érték, annál hatékonyabban hűt a készülék, és annál kevesebbet fog fogyasztani.
A SCOP (Seasonal Coefficient of Performance), azaz a szezonális fűtési teljesítménytényező ugyanezt mutatja meg, csak a fűtési szezonra vonatkozóan. Azt fejezi ki, hogy a készülék 1 kW elektromos energiából hány kW fűtési energiát tud termelni a teljes fűtési szezon alatt. Minél magasabb a SCOP érték, annál gazdaságosabban fűt a klíma. Európát három különböző klímazónára osztották, és a gyártóknak mindhárom zónára meg kell adniuk a SCOP értéket. Magyarország a „melegebb” (átlagos) zónába tartozik. Egy jó, fűtésre is optimalizált klíma SCOP értéke 4 felett van, a csúcsmodelleké pedig akár az 5-öt is meghaladhatja. Ez azt jelenti, hogy 1 kW villamos energiából 5 kW hőenergiát állítanak elő, ami rendkívül gazdaságos fűtési megoldássá teszi őket.
Inverteres technológia és zajszint
Ma már szinte kizárólag inverteres technológiájú klímaberendezéseket forgalmaznak, és nem véletlenül. A régi, on/off rendszerű klímák kompresszora csak teljes teljesítménnyel tudott működni: amikor a szoba hőmérséklete elérte a beállított értéket, a kompresszor leállt, majd amikor a hőmérséklet emelkedett, újra teljes erővel bekapcsolt. Ez a folyamatos ki-be kapcsolgatás rendkívül energia-pazarló volt, és a hőmérséklet-ingadozás is kellemetlen volt. Az inverteres technológia ezzel szemben folyamatosan, a szükséges teljesítményhez igazodva szabályozza a kompresszor fordulatszámát.
Az inverteres klíma a bekapcsolás után magas fordulatszámon működve gyorsan lehűti a helyiséget, majd a kívánt hőmérséklet elérésekor nem kapcsol ki, hanem a fordulatszámot lecsökkentve, minimális energiafelhasználással folyamatosan szinten tartja a hőmérsékletet. Ez a megoldás akár 30-40%-kal is gazdaságosabb lehet a hagyományos on/off modelleknél. Nem mellesleg a működése sokkal csendesebb, és a hőmérséklet-ingadozás is minimális, ami jelentősen növeli a komfortérzetet. Ma már nem is kérdés, hogy kizárólag inverteres klímát érdemes választani.
A zajszint szintén egy fontos tényező, különösen, ha a klímát hálószobába vagy egy csendes irodába szánjuk. A zajszintet decibelben (dB) adják meg, és az energiacímkén a beltéri és a kültéri egységre vonatkozóan is fel van tüntetve. Fontos tudni, hogy a decibelskála logaritmikus, ami azt jelenti, hogy már 3 dB különbség is a zajszint megduplázódását vagy megfeleződését jelenti a fülünk számára. A beltéri egység esetében egy 20-22 dB körüli érték már szinte hallhatatlan, suttogásnak felel meg, ami ideális éjszakai használatra. A 30 dB feletti érték már zavaró lehet egy csendes környezetben.
